1534-35 között protestáns mozgalom egy szélsőséges ága, az anabaptisták kerítették hatalmukba az észak-német Münster városát. Elűzték a várost addig vezető hercegpüspököt, a katolikus polgárokat és mérsékeltebb lutheránus híveket pedig döntés elé állították: vagy átkeresztelkednek az új hitre vagy elűzik őket a városból. Az anabaptisták karizmatikus vezetők révén először teokratikus diktatúrát vezettek be, amelynek során vagyonközösséget hirdettek és bevezették a többnejűséget. A várost közben az elüldözött püspök sereg ostromolta, így a terror mértéke idővel csak nőtt a városban. Hamarosan éhínség tört ki, miközben az anabaptisták vezetői fényűző életet éltek és bármilyen ellenállást halállal büntettek. A lázadás leverését követően az anabaptista mozgalom vezetőit megkínozták és nyilvánosan kivégezték a város főterén. A három vezető holttestét elrettentésül a helyi Szent Lambert székesegyház tornyában lógó ketrecekben állították ki, hogy elvegye a kedvét az embereknek a további lázadástól. Ez az epizód az ő történetük meséli el.